Mintegy harminc évvel ezelőtt egy, a hagyományos szemlélettől gyökeresen eltérő menedzsment stratégiát ismerhetett meg a világ a Toyota működése révén. Megszületett a “Lean production” kifejezés, amelynek szó szerinti jelentése “karcsú gyártás”. A szókapcsolat célja, hogy kihangsúlyozza az Európában és Amerikában jellemző hagyományos tömegtermelés, valamint a japán megközelítés különbségeit. Sokkolóan hatott a világra a japán gyártók által mutatott kiemelkedő teljesítmény az új autók tervezése és gyártása terén.

A Lean tanulmányozása és elsajátítása során a szakemberek fokozatosan ráébredtek, hogy a megközelítés igazi erejét nem a műszaki megoldások adják, hanem az EMBERKÖZPONTÚ GONDOLKODÁSMÓD. Sok céggel ellentétben nem egyszerű erőforrásként kezelik a dolgozókat, nem igyekeznek a lehető leggyorsabban olcsó munkaerővel, vagy robotokkal kiváltani őket, hanem teljes mértékig elköteleződnek dolgozóik megbecsülése és kreativitásuk kiaknázása mellett.

A Lean középpontjában az emberek fejlődése, tanulása áll. Szemléletmódja eltér a hagyományos menedzsment rendszerekétől vagy a pénzügyi céloknak mindent alárendelő kapitalista megközelítéstől. A Lean a legjobb stratégia a jövő igényeinek teljesítéséhez.

Minden gazdasági szervezet elsődleges célja a vevői igények kielégítése és a profit növelése. A vevői igények azonban folyamatosan változnak mind volumen, mind összetétel szempontjából. Ezt az ingadozást le lehet fedni raktárkészletekkel bizonyos mértékben, de ez igen költséges. Tekintve, hogy nem rendelkezünk varázsgömbbel és a jövőbe látás képességével sem, így sokkal célra vezetőbb, ha a vevőkiszolgáláshoz szükséges folyamatok teljes átfutási idejét csökkentjük le. A Lean megközelítés segít a jobb vevőkiszolgálás elérésében, a minőség javulásában és a költségek csökkentésében.

Megközelítésünk szerint négy kritikus képesség fejlesztésére kell koncentrálnunk:

1. Az ügyfelek igényeinek tényleges megértése, hiszen ez mindennek az alapja
2. Gyors átfutású, kiszámítható és rugalmas folyamatok kialakítása a vevői igények teljesítésének érdekében
3. Tanuló szervezet létrehozása a költségek kontrollálása, a legjobb minőség és a folyamatos fejlődés érdekében
4. Az innovatív értékteremtés fejlesztése, amely mind a szolgáltatási szintet, mind az azzal összefüggő költségeket tartalmazza