 |
Lean, a jövő menedzsment stratégiája I./III |
|
|
|
|
A Lean középpontjában az emberek fejlődése, tanulása áll. Szemléletmódja eltér a hagyományos menedzsment rendszerekétől vagy a pénzügyi céloknak mindent alárendelő kapitalista megközelítéstől. A Lean a legjobb stratégia a jövő igényeinek teljesítéséhez. |
|
 |
Mintegy harminc évvel ezelőtt egy, a hagyományos szemlélettől gyökeresen eltérő menedzsment stratégiát ismerhetett meg a világ a Toyota működése révén. Megszületett a “Lean production” kifejezés, amelynek szó szerinti jelentése “karcsú gyártás”. A szókapcsolat célja, hogy kihangsúlyozza az Európában és Amerikában jellemző hagyományos tömegtermelés, valamint a japán megközelítés különbségeit. Sokkolóan hatott a világra a japán gyártók által mutatott kiemelkedő teljesítmény az új autók tervezése és gyártása terén. Hasonló tendencia figyelhető meg napjaink innovatív technológiáinál (pl. hybrid és hidrogénhajtású autók) is. |
|
A Lean tanulmányozása és elsajátítása során a szakemberek fokozatosan ráébredtek, hogy a megközelítés igazi erejét nem a műszaki megoldások adják, hanem az EMBERKÖZPONTÚ GONDOLKODÁSMÓD. Sok céggel ellentétben nem egyszerű erőforrásként kezelik a dolgozókat, nem igyekeznek a lehető leggyorsabban olcsó munkaerővel, vagy robotokkal kiváltani őket, hanem teljes mértékig elköteleződnek dolgozóik megbecsülése és kreativitásuk kiaknázása mellett. |
|
|
Hosszú és izgalmas utazás kezdődött, hogy megérthesse a világ a Lean gyártáson rendkívüli eredményességének összetevőit:
|
 Toyota Mirai – a hidrogénhajtású autó |
|
Idővel az is nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes eszközök önmagukban vagy öncélúan történő alkalmazása, a Toyota vakon történő másolása tévútra vezet. A Lean a vezetés egy alternatív megközelítése is egyben, amely lényegesen többről szól néhány táblánál vagy gyártóterületi “látványosságnál”. Sikere attól is függ, hogy hogyan használjuk az eszközöket, de messze fontosabb, hogy hogyan fejlődik a szemléletmódunk az alkalmazásuk során! Például a Toyota “senseiét” (=tanító) nem az A3-as probléma megoldás végeredménye érdekli, hanem az, hogy mit tanultunk az esetből. A probléma megoldás során a csapatokban olyan képességek alakulnak ki, amelyek lehetővé teszik a jövőben a még összetettebb, bonyolultabb problémák megoldását. A Lean folyamatosan a gondolkodásmód megújítása felé vezet bennünket, amely a cselekvés új módját eredményezi. Ez az alapja annak a dinamikus változásnak, amely a ténylegesen karcsú szervezetek kiemelkedő teljesítményét eredményezi, hogy képesek legyenek gyorsabban tanulni és reagálni az új lehetőségekre és a változó körülményekre. A LEAN MINDENEKELŐTT A TANULÁS RENDSZERE! Ahogy a Lean közösség fejlődött, nyilvánvalóvá vált, hogy a felsővezetés támogatása elengedhetetlen a Lean kezdeményezések sikeréhez. Az a szemléletmód szintén tévútnak bizonyult, hogy a Lean egy, a működési költségek csökkentését segítő eszköz. Összefoglalva fontos, hogy a cégünk/ szervezetünk előtt álló kihívásokra a vállalat minden dolgozója egyaránt összpontosítson, támogassuk a folyamatos tanulást és a képességek fejlesztését, és ennek eredményei az alsó szinteken jelenjenek meg! Világos, hogy ez több mint egyszerű probléma megoldás! |
|
|
Hamarosan folytatjuk… |
|
|
|
||
|
Ha Lean bevezetés vagy fejlesztés témában felkeltettük érdeklődését, keresse kollégánkat: Péczely Csaba – TPM, LEAN tanácsadó / ICG Stádium Kft. |
||
|
Hazai és nemzetközi konferenciák rendszeres előadója, aki nem csak alkalmazója, de kutatója is a Lean, TPM, vállalati kultúra fogalomköröknek. 2012-ben jelent meg társszerzőként a Lean3 című könyve, amely az első magyar nyelven, hazai tapasztalatok alapján íródott kiadvány a témában. |
 |
|